A kérdésre természetesen nem lehet néhány mondatban, pláne egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Ennek eldöntéséhez először az aktuális és a későbbiekre prognosztizálható energia és alapanyag (szalma) árakat kell szem előtt tartani. Fontos kérdés még, hogy az alapanyag, tehát a szalma saját mezőgazdasági termelésből származik, vagy azt meg kell vásárolni. Végül az is kérdés, hogy valaki csak a saját háztartását, gazdaságát szeretné szalmabrikettel fűteni, vagy kereskedelemben, továbbértékesítésben gondolkodik, vagy a kettő kombinációján.

Mielőtt alaposan körbejárnánk a témát, még ha csak felületesen is, de érdemes szót ejteni a szalmabrikett fűtés jellemzőiről, előnyeiről. Azért csak felületesen mert az interneten számos kiváló cikk található a témában.
Ami a legfontosabb, hogy a szalmabrikett jelenleg az egyik leghatékonyabb, legolcsóbb energiaforrás. 10% körüli nedvességtartalmának köszönhetően a fatüzelésnél is jelentősen gazdaságosabb, a gáztüzelésnél pedig kb. 40 százalékkal olcsóbb, hisz 2 kg szalmabrikett felel meg 1 m3 gáz fűtőértékének.
Az tehát nem kérdés, hogy a kilónként 30-50 Ft körüli áron kapható szalmabrikett kiváló, gazdaságos választás egy háztartás fűtésére, pláne amennyiben már eleve adott a fa vagy széntüzelésre alkalmazott kazán vagy egyéb tűzhely.

Ez a cikk most arra igyekszik választ adni, hogy kinek éri meg a technológiába, vagyis a szalmabrikett készítésbe jelentősebb összeget fektetni.
Nem meglepő módon elsősorban és mindenek előtt annak aki a mezőgazdasági termelésben keletkező szalmát saját gazdaságában, pl. almozásra nem tudja felhasználni, mert nem tart állatokat, vagy az állattartás módja nem igényli az almozást.
Ebben az esetben a gazdaság a szalmát nagy valószínűséggel bálázott formában igyekszik értékesíteni. Most 2018 őszén jelentős a hirdetésekben eladásra kínált bálázott szalma mennyisége. Arról nincs értesülésem, hogy mekkora iránta a kereslet. Az árak igen változóak, lévén a szalmabálákat darab áron kínálják, a szabványos méretű bálák súlya azonban jelentős különbségeket mutat. Így csak durva becsléssel jelenthetjük ki, hogy a szalma kilónkénti ára 15-20 Ft körül mozog. Ezzel szemben a szalmabrikettet 30-50 Ft közötti áron kínálják. A szalma és a brikett közötti árkülönbség azt látszik bizonyítja, hogy van üzleti lehetőség az értékesítési célú brikettgyártásban is.
Az Erdőgépker Kft. által forgalmazott lengyel gyártmányú Biomasser szalma brikettáló gépcsalád belépő típusa 4 millió Ft+Áfa körül mozog (ez csak egy becsült, hozzávetőleges ár).
Minden fentebb megjelent számadat is csak hozzávetőleges érték, nagyon sok a befolyásoló tényező, tehát beruházás megtérülést is csak nagyságrendileg lehet meghatározni, ami azért alapos elemzést számolást feltételezve jóval több mint hasra-ütésszerű.
Az nyilvánvalónak látszik, hogy szalma-brikettáló rendszerbe elsősorban olyan mezőgazdasági kis és/vagy nagy üzemnek érdemes beruházni amelynek nagy mennyiségben keletkezik szalmája, amit máshol, tevékenysége során nem tud gazdaságosan hasznosítani. Ezen kívül erre szakosodott vállalkozásoknak, pl. tüzelőanyag-kereskedőknek érdemes megfontolni brikettáló gép vásárlását, akik a kész szalmabrikett értékesítésével reális időn belül képesek kitermelni a géppark árát, ezt követően pedig nyereséget termelni.

Nagyon fontos a szalma-brikett előállításának módja, ugyanis megkülönböztetünk hidraulikusan préselt és csigás préssel készült szalmabrikettet.
A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a csigás brikettálóval készülő szalma-brikettek jobb minőségűek, ezek arról ismerhetőek fel könnyen, hogy lyukas a közepük. Ennek a lyuknak az a jelentősége, hogy a nagyobb felületnek és a kisebb átmérőnek köszönhetően tökéletesebb az égés.

http://www.szalma-brikettalo.hu